fotó #50

Erdős SándorCsodaegér– Helló apó! Zsuzsi vagyok.Iszákodban kutathatok?– Dehogy drága, mit gondolsz te?Én vigyázok ám a rendre!Párbeszédre felfigyeltem,miközben egy zsemlét ettem.Lent a csendes patak partján,e beszéden jót mulatván.Hát, kerestem az unokátki zaklatja a nagypapát.Ám a szemem kerekedett,megláttam a kisegeret.Gombszemével néz egy táskát,könyörgésre tartja lábát.Előtte egy bácsika ül,gondolataiba merül.Hittem, káprázik a szemem,miközben a zsemlét eszem.Úgy gondoltam próbát teszek,idehívom az egeret.– Gyere Zsuzsi, adok zsemlét,próbálj nálam jó szerencsét!Hagyd ott gyorsan az öreget,nagy falatot adok neked!Ki is esett a kezemből,félig rágott zsemlém egyből.Az egérnek más nem kellett,azonnal mellettem termett.Felkapta a fél zsemlémet,és azonnal le is lépett.Szólt, ki jól végezte dolgát:– Köszönöm a jó uzsonnát!